Nyírfa
A közönséges nyír vagy bibircses nyír (Betula pendula) a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó, természetes körülmények között leginkább a tajga éghajlati öv alatt honos fafaj.
Megjelenése
Gyorsan növő, egylaki fa. Idős korában ágai lecsüngők. Kérge jellegzetesen fehér alapon fekete tarka. Fája puha, általában csoportosan és gyorsan növő fajta. Hidegebb éghajlaton egyenletesebben növekszik, melegebb helyeken lazább szövetű, és jobban károsítják a kártevők és kórokozók. A nyírfa levelei szórt állásúak, ékvállúak, rombusz alakúak, kétszeresen fűrészes szélűek, viaszmirigyek vannak rajtuk. Virágai április-májusban nyílnak, a porzósok a murvalevél hónaljában három virágú álernyőt alkotnak, a termős virágok barkák, a rövid hajtások csúcsán nőnek. Termései szárnyas makkok.
Felhasználása
Fája a puhafák közé számít, könnyen ég, szép hamut ad. Általában szaunák fűtésére ezt a fát használják. Nagy éhínség idején emberek is fogyasztották. Erről ír például a híres finn író, Mika Waltari Mikael c. regényének legelején. Több díszfaként árult, nemesített fajtája van, pl. ‘Dalecarlica’, ‘Bíbor’, ‘Youngii’.
Gyógyhatása
A levelet június-július folyamán gyűjtik. A levél flavonoidokat (kvercetin glikozidokat), nyomokban illóolajat (szeszkviterpén peroxidokat, triterpén származékokat), káliumsókat és aszkorbinsavat tartalmaz. A nyírfalevél teája kiváló vizelethajtó, vértisztító és gyulladáscsökkentő, de ismert görcsoldó és fertőtlenítő hatása is. Alkalmazzák enyhébb fertőzéses húgyúti megbetegedésekben, vesekő és vesehomok kialakulásának megelőzésére, reuma ellen. A népi gyógyászatban a fiatal fák nedvét vizelethajtásra használták. Hajszesz is készül a felhasználásával.
Forrás: Wikipedia
Vélemény, hozzászólás?