Királydinnye

A királydinnye a királydinnyefélék (Zygophyllaceae) családjába tartozó, egynyári, kétszikű gyomnövény.

Főként az északi féltekén fordul elő, a száraz meleg klíma és a homokos talaj kedvelője, Magyarországon főként az Alföld egyes részein tekinthető gyakorinak. Szőlősökben és kapás kultúrákban gyakran gyomosít, ilyen esetekben tarlóhántással, kapálással, valamint a talaj megkötésével (humusztartalmának növelésével) lehet védekezni ellene.

Megjelenése
A növény hosszú, hengeres gyökerű, tövétől elágazó, elfekvő szárú, átellenes levélállású, apró sárga virágait a levelek tövében hozza. Termése toktermés, amely öt részterméskére esik szét, ezek mindegyike négy tüskét visel. A tüskék főként a szaporodást szolgálják, hiszen a legelésző állatok szőre közé akadva messze eljuttathatják a növény magjait, egyúttal azonban gyakran megkeserítik a túrázók, kerékpárosok, háziállatot sétáltatók életét is.

Felhasználása
A királydinnye népi gyógyászatban szórványosan alkalmazott gyógynövényként ismert: termését az ősi kínai népi gyógyászatban a libidó fokozására és a termékenység elősegítésére használták, természetes afrodiziákumként, de állítólag kedvező hatást fejt ki a szív- és érrendszerre is, a koleszterinszint csökkentésével . Jótékony hatásai vélhetően a benne fellehető zsíros olajokra, szaponinokra és flavonoidokra vezethetők vissza; a tesztoszteron-termelésre kifejtett állítólagos pozitív hatásait a kutatások eddig még nem erősítették meg.

Forrás: Wikipedia