Galagonya

A galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség. Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívműködésre.

A Kárpát-medencében négy faj őshonos: egybibés galagonya, fekete galagonya, rózsaképű galagonya, cseregalagonya.

Jellemzők
Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Termésük a Maloideae alcsaládra jellemző almatermés, mely a vacok megduzzadásával keletkezik. A termésfal (a mag héja) nagyon kemény. A termést az állatok a maggal együtt fogyasztják el, majd a mag a bélcsatornán sértetlenül áthaladva az anyanövénytől távol jut ki a külvilágba. A nemzetség rendkívül fajgazdag (egyes szerzők szerint a fajok száma több mint ezer!), sok az átmeneti és hibrid alak, változat. Főleg az északi féltekén elterjedtek.

Felhasználása
A galagonya a népi gyógyászatban szívgyógyszerként alkalmazott gyógynövény. Jótékony hatását a 19-20. század során igazolták. Hatóanyagát a növény leveléből, virágából, vagy terméséből főzött teán keresztül nyerik ki.

Gyógyhatása
Szívbetegségek, koszorúér-bántalmak, érelmeszesedés, magas vérnyomás ellen. Teáját más hasonló hatású gyógynövényekkel keverékben alkalmazzák.

Forrás: Wikipedia