Berkenye

A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet is ebből a szótőből származik, ami a gyümölcsből készíthető italra utal (sörbet). Hajlamosak a kereszteződésre. A rózsafélék több más nemzetségéhez hasonlóan (például szeder (Rubus), rózsa (Rosa)) ebben a nemzetségben is sok, egymástól nehezen megkülönböztethető, vitatott besorolású taxon lelhető fel.
Hatóanyag

A drog (Sorbi fructus) szorbinsavat, szorbitot, almasavat, cseranyagot, pektint, karotint, C-vitamint tartalmaz. A magokban — zsírosolajon kívül — kevés amigdalin is van.

Felhasználás
A friss gyümölcsöt vitamin pótlására fogyasztják. Készítenek belőle szörpöt, gyümölcslét és pálinkát is. A megszárított termés főzetét vesekőképződés és általában a húgyutak megbetegedései, vesebaj, cukorbetegség, ízületi gyulladás, menstruációs problémák, esetében fogyasztják. A gyümölcsből kivonható szorbitot C-vitamin előállítására, valamint a cukorbetegek cukorpótszereként használják. Szorbit még sok más gyümölcsben is található, de szintetikusan is előállítják. A berkenyevirágból enyhe hashajtó és vizelethajtó hatású tea készíthető. A berkenyefa levele teaként, az „orosztea” (gyarmati tea) pótlására is használható.

Figyelmeztetés
Friss bogyók nagy mennyiségben fogyasztva gyomorirritációt, vesekárosodást, hasmenést és hányást okozhat. A szárított vagy főzött bogyók fogyasztására vonatkozó mellékhatások nem állnak rendelkezésre.

Forrás: Wikipedia