Akác (fehér)

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) a Fabaceae család Faboideae alcsaládba tartozó fa. Az Egyesült államok délkeleti részén honos, de megtalálható a mérsékelt égövön Észak-Amerika, Európa, Dél-Afrika és Ázsia területén is, és számos területen károsan terjedő növényként tartják számon. Angliába 1636-ban került.

Habitus
Nagy termetű fa (12-20 m, ritkán 25-35 m)
Törzse térgörbe, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett
Pillangós virágai (Robiniae pseudoacaciae flos) levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga
Termése vörösesbarna színű hüvely, mérgező magjai vese alakúak. Tél és tavasz során a hüvely felnyílik, a magok a talajra hullanak. A talajba kerülve évtizedekig megőrzik csírázóképességüket. Csirázásokhoz a maghéj megsértése, vagy hőhatás szükséges. Az erdészeti gyakorlatban a talajról felgyűjtve rostálják, majd koptatják.

Biológiai jellemzői
Hosszú életű (200-250 év), gyorsan növő (Magyarországon az akácerdők többségét kb. 30 éves korukig tartják fenn)
Lombfakadás után, május második felében virágzik
Termése októberben érik
Ökológiai jellemzők
Melegigényes, fagyérzékeny
Fényigényes
Xeromezofil (jól bírja a szárazságot)
Neutrofil, gyökerein élő nitrogénkötő baktériumok segítségével képes megkötni a levegőből az életfontosságú tápelemet, ezzel javítja talajának tápanyag szintjét.

Előfordulás, élőhely
Észak-Amerikában honos, nálunk a XVIII. században telepítették a futóhomok megkötésére.
Hazánkban területaránya: 22,5% az összes erdőterületet tekintve, azonban fatömeget tekintve “csak” 12,5% a részaránya (a bükk 5%-os területarányához 11,7%-os fatömeg-arány tartozik!) Az évi folyónövedéknek a bükk 7%-át, az akác 23%-át adja. (2004. január elsejei állapot, MGSZH) elsősorban az Alföldön és dombvidékeinken elterjedt

Egyéb
Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek (Rhizobium leguminosarum)
Nehéz, kemény, tartós fája van, felhasználják vezetékoszlopok, szőlőkarók, talpfák készítésére, épületfának, tűzifának is kiváló
Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt
Virágának főzete köhögéscsillapító; palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege, de akácbort is készítenek belőle.
Kérge gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély elleni gyógyszeralapanyag
Lovak számára mérgező
Méztermelése nemzetgazdasági jelentőséggel bír
Magyar neve (“akác”) valójában téves: ahogy a latin “pseudoacacia” név is utal rá, ez a növény nem “valódi” akác, hanem a Robinia nemzetség tagja (ezért egyébként “hamisakácnak” is hívják). A “valódi” akácokat (Acacia nemzetség) a magyarban akáciának hívjuk.
Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, megtermelt méze jelentős export termék.
Méze világos, áttetsző, nem hajlamos a kristályosodásra.

Gyógyhatása
Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély. A virágtea köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, a túlzott gyomorsavképződést gátló. A kéregfőzet gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély ellen használatos.

Ellenjavallat
A kéreg alkalmazásában óvatosság ajánlott, robin és fazin nevű MÉRGEZŐ fehérjéket is tartalmaz!

Forrás: Egeszsegtukor.hu